Pzsmapocok (Ondathra Zibethicus) Eurpban elszr Csehorszgba teleptettk 1906-ban. Innen indult hdt tjra mr 1915-ben. Moson megyben mr ekkor lttek egy pldnyt. Ma az egsz orszgban megtallhat. letmdja vzhez kti. A nemek kztt nincs nagy eltrs. Bundjuk fell stt gesztenyebarna, hasa vilgosszrke, ktoldalt sszenyomott farka barnsfekete. Ritkn ll szrszl van rajta. Htuls lbainak ujjai kztt szhrtya van. Lgyktjn pzsmamirigy tallhat. Tavak, csatornk a legkedveltebb lhelyei. Itt alaktja ki tanyjt a csatornapartokon, gtak falban, a partba sva. Ennek tbb kijrata van, tbbnyire a vz szne alatt. Alacsonyabb vzllsnl vlnak lthatv ezek a nylsok. Sekly llvizekben gakbl, ndbl s ssbl pti vrt s iszappal tapasztja. Fszke 0,5-2 m tmrj ptmny, ami vz feletti rszen van. Ha tl mly a vz, iszapbl alapot pt, ha sekly, gdrt s. A vzszint vltozsait folyamatosan figyeli s gy vacka mindig szraz marad. Fleg vzinvnyek, kukoricaszr, vzirovar, csiga, esetleg kisebb hal A pzsmapocok vzi llat. Leginkbb jjel, vagy az esthajnali szrkletben mozog. Legszvesebben a nagyobb ll vagy lass lefolys vizek mentn tartzkodik. A vzi nvnyzettel dsan bentt partokat, mocsaras helyeket kedveli. A legkisebb neszre a vz al bukik.
|