Az �regi ny�l a h�ziny�l valamennyi fajt�j�nak õse. Eredeti haz�ja az Ib�riai-f�lsziget �s �szak-Afrika. A t�rt�nelmi idõkben terjedt el Eur�pa nagy r�sz�n, sok f�ldk�zi-tengeri szigeten, az Azori-, Madeira- �s a Kan�ri-szigeteken, s sok t�voli csendes-�ce�ni szigeten. Chil�be a tizennyolcadik sz�zad k�zep�n vitt�k be, onnan terjedt �t Argent�n�ba. 1859-ben Ausztr�li�ba, majd nem sokkal azut�n �j-Z�landra telep�tett�k be, s mindk�t orsz�gban sok sz�z milli� doll�r �rt�kû k�rt okoztak juhlegelõkben, gabon�ban, �s az õshonos �llatokat is kiszor�tott�k.
Testhossza el�ri a 45 cm-t, r�vid pamacsos farka 7 cm, s�lya 2,25 kg-ig terjed. Telepekben �l kiterjedt f�ld alatti �regeket, "v�rat" �s mag�nak. Az �regek kb. 15 cm �tm�rõjûek, s t�bb m�ter hossz�ak.
Nagyon szapora �llat, innen a mond�s: "szapora, mint a ny�l". Elm�letileg �vente 30 ut�dot k�pes egy p�r nemzeni. Az �tlagos alomsz�m 5-6, a vemhess�g maximum 33 napig tart. A fiatalok h�romhetes korukban hagyj�k el elõsz�r a f�szket, n�gyhetes korukban anyjuk elv�lasztja õket, s �jra megterm�keny�l.
Fõk�nt legelnek, f�veket �s vir�gos n�v�nyeket esznek, de k�l�n�sen kem�ny t�l idej�n megr�gj�k a fak�rget �s a hajt�sokat is, s olyan gabon�ban is komoly k�rt tehetnek, mint a t�li b�za. K�l�nf�le ragadoz�k, hermelinek, r�k�k �s �lyvek apasztj�k sz�mukat. A myxomatosis nevû (v�rus okozta) betegs�get bevitt�k Ausztr�li�ba, Angli�ba �s Francia orsz�gba, hogy ily m�don cs�kkents�k sz�mukat. Kezdetben val�ban �sszeomlott a legt�bb n�pess�g, de nem sokkal k�sõbb bizonyos v�detts�g alakult ki.
A h�ziny�l k�l�nb�zõ fajt�i fontos h�s- �s pr�m�llatok, de kedvtel�sbõl is tartj�k õket. Az ut�bbiakb�l sokat mutatnak be �llatkertben, k�l�n�sen gyerekek sz�m�ra fenntartott r�szen. A h�snyulak egyes fajt�i el�rik a 7 kg-os tests�lyt, a Rex fajta szõre r�vid, b�rsonyos. Az ang�ranyulaknak hossz�, l�gy a pr�mje, a belga nyulak ink�bb mezei nyulakra hasonl�tanak, a szi�mi nyulak feh�rek �s v�gtagjaik s�t�tek mint a szi�mi macsk�k�, a holland fajta kicsi, fekete-feh�r sz�nû.

�rdekess�gek:

 A legnagyobb

A h�zinyulak legnagyobb fajt�ja a flamand �ri�sny�l. A kifejlett egyedek s�lya 7-8,5 kg (�tlagos hossza 91 cm), de akadt m�r 11,3kg-os p�ld�ny is. 1980 �prilis�ban egy 12 kg-os n�st�ny nyulat �ll�tottak ki Spanyolorsz�gban, a Reusban tartott v�s�ron. A legnehezebb vad �regi ny�l (�tlagos s�lyuk 1,58 kg) az 1982. november 20-�n a sk�t Norman Wilkie �ltal g�r�nnyel vad�szott 3,74 kg-os p�ld�ny volt.

A legkisebb

A h�zinyulak legkisebb fajt�i a holland �s lengyel t�rpenyulak, melyek teljesen kifejlett egyedei 0,9-1,13 kg-ot nyomnah. 1975-ben Jacques Bouloc (Coulommiere, Franciaorsz�g) a fenti fajok egy �j hibridj�t jelentette be, melynek tests�lya 396 g volt.

A legszapor�bb

A legszapor�bb h�ziny�l az �j-z�landi feh�r �s a kaliforniai. �let�k term�keny r�sz�ben �vente �t-hatszor sz�lnek, alkalmank�nt 8-12 kisnyulat(szemben a vadny�llal, amely �vente �t alkalommal 3-7 kisnyulat hoz vil�gra).