1. Eredet

  A mongol fut�egerek a Rodentia (r�gcs�l�k) oszt�ly�ba tartozik, ezen bel�l pedig a Cricetidae csal�dba tartozik, ak�rcsak a h�rcs�g�k. Vagyis k�zelebb �llnak a h�rcs�g�kh�z, mint az egerekhez vagy a patk�nyokhoz. Latin nev�k: Meriones unguiculatus. A mongol fut�egerek a mong�liai vadonb�l sz�rmaznak, ahol f�lsivatagos ter�leteken �s sztyepp�ken �lnek. Ebben a biot�pban nyers, sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek uralkodnak. A fut�egereknek �l�hely�k�n nincs sok term�szetes ellens�g�k, csak a ragadoz� madarak �s a k�gy�k jelentenek r�juk vesz�lyt. De ezek a kisr�gcs�l�k hatalmasat tudnak ugrani, �gy elmenek�lve a ragadoz�k el�l. A mongol fut�egereknek is megvannak a sivatagra jellemz� tulajdons�gaik. �gy p�ld�ul nagyon j�l hallanak, �s term�szetesen tudnak vizet t�rolni zs�rsejtjeikben. Nagyon gazdas�gosan b�nnak a v�zzel. Nagyon kev�s vizeletet �r�tenek �s nagyon sz�raz a sz�klet�k. Azonban a mongol fut�egerek nem tipikus �jszakai �llatok, ellent�tben a sivatagi �l�l�nyek t�bbs�g�vel. �regeikben maradnak a nap legforr�bb �s leghidegebb id�szakaiban, de a k�ztes id�ben akt�vak.

   2. T�rt�nelem

  Armand David k�ld�tt n�h�ny "s�rga patk�nyt" �szak-K�n�b�l a P�rizsi Term�szettudom�nyi M�zeumnak 1866-ban. Ezeket a "s�rga patk�nyokat" Milne-Edwards kutat� Meriones unguiculatusnak nevezte el 1867-ben. Meriones g�r�g harcos volt, aki fogakat viselt a sisakj�n, az unguis pedig a k�r�m latin neve. �gy a mongol fut�eg�r tudom�nyos latin nev�t "karmos harcos"-nak ford�thatjuk. :) A mongol fut�eg�rnek r�vid t�rt�nete van h�zi�llatk�nt. 1935-ben kb. 20 teny�szp�rt fogtak be Mong�lia �s Mandzsuria keleti r�sz�n. Ezek a cinik lehetnek a ma h�zi �llatk�nt tartott fut�k �sei. Sikeresen teny�sztett�k �ket Mong�li�n k�v�l, az 19301-as �vekben import�lt�k �ket Jap�nba �s 1954-ben Amerik�ba. Majd 1964-ben n�h�ny p�r �rkezett az USA-b�l Angli�ba. Ezekb�l az orsz�gokb�l terjedt el a mongol fut�eg�r a vil�g m�s orsz�gaiba. Eleinte labor�llatk�nt tartott�k �ket (m�g ma is v�geznek rajtuk parazitol�giai, viselked�si, fog�szati, endokrinol�giai �s neurol�giai kutat�sokat), majd az emberek r�j�ttek, hogy mennyire megfelel� h�zi kedvencek lehetnek.