regi nyl (Oryctolagus Cuniculus) 
Az 1870-es vekben Franciaorszgbl teleptettk haznkba, ms nven kiniglinek is nevezik. Fknt a Dunntlon tallhat, de Gdll krnykre is teleptettek.
Ltsa, hallsa kivl, veszly esetn gyorsan fldalatti jrataiba menekl.
A kan tbbnyire slyosabb, nagyobb, mint a nstny. Szne a mezei nylhoz hasonl, de annl szrkbb. Nyakn keskeny rozsdavrs csk hzdik, amely a lapockk kztt szles foltban vgzdik. Hasa vilgosszrke. Lbai csaknem egyforma hosszak, fle jval kisebb a mezei nylnl.
A gereznja, hsa jl hasznosthat (fehr szn).
Az regi nyl eredetileg fldreg lak, gy sohasem tvolodik el messze lakstl, hogy oda veszly esetn gyorsan bemeneklhessen. Mindentt elfordulhat, ahol a talaj megengedi a lakjratok ksztst. Szereti a homokos, laza talaj, szakadkos, dombos vidket, a sok takarst biztost bokros, cserjs helyeket. Kotorkt itt kaparja, ami a csaldok esetn elgazd, katlanokkal bvtett, fldalatti telepek. Legnpesebb llomnyai a Duna-Tisza kzn vannak, Bcs-Kiskun s Pest megyben. Kisebb llomnyai lnek Gyr-Sopronban, valamint Hegyeshalom s Jnossomorja mellett. Fejr megyben Vl s Pusztaszabolcs krnykn tallhatak meg, ezekhez kapcsoldik a Pest megyei, Biatorbgy melletti llomny.
Hasonl a mezei nylhoz, de a fkat az v minden szakban megrgja, lekrgezi. Nem vlogats. A gabontl a rpig minden mezgazdasgi termnyt megdzsml.
J id esetn a kotork kzelben a fves, gazos, bokros helyen tpllkozik. Hideg, szeles, ess idben a kotorkban van. A kotorktl nem megy messze. Megriasztva gyors cikzssal menekl vissza a kotorkba.
30 napi vemhessg utn a fldalatti kotork katlanaiban fial, 4-12 a szaporulata. A nstny a fials utn jra termkenyl, gy hihetetlenl szapora. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
