A csincsilla Dél-Amerikából származik, ahol a teljes kipusztulástól csak a kitartó tenyésztői munka mentette meg ezt a fajt. A kipusztulás veszélye főként a prémvadászat elterjedése miatt fenyegette a csincsillákat. Házi kedvencként csak mintegy négy évtizede tartják, de a faj népszerűsége azóta is folyamatosan növekszik. A nagy kereslet eredményeképp a kisállat kereskedésekben egyre több színváltozattal találkozhatunk.

A csincsillák természetes élőhelyükön (Andok hegység) a sziklák hasadékaiban, üregeiben, élnek. Nappal a menedéket jelentő kopár sziklák repedéseiben húzódnak meg, de éjjel kimerészkednek, és táplálék után néznek. A sötétben való tájékozódásukat az érzékeny bajusz szálaik és nagy szemeik is segítik.

A csincsillák szoros társas kapcsolatban, családokban élnek A tenyészpárok együtt tartása mellett az egynemű párok tartása is problémamentes, főleg ha kiskoruktól kezdve együtt vannak. A természetben gyakran előfordul, hogy a hímek verekednek és sok nőstény is elkergeti a hímet fialása előtt.
Ezek a kisrágcsálók sokszor nagyon változatos, érdekes viselkedést mutatnak, főleg, ha több állatot tartunk együtt. Az állatok megfigyelése a szemlélő számára nagyon érdekes és hasznos időtöltés lehet.
Ahhoz, hogy eldöntsük, illik e hozzánk és életvitelünkhöz a csincsilla, meg kell ismerni néhány jellemző tulajdonságát is.

Ha egyedül tartjuk a csincsillát, nagyon hamar megszelídül. Ilyenkor azonban nagyon sok időt kell szentelnünk kedvencünkre, hogy érezze, nincs egyedül, hiszen ezek a kisrágcsálók eredendően társas állatok. Más kisállatokkal, például nyúllal való együtt tartása az eltérő takarmányozási és tartási elvek miatt nem ideális.
A csincsillák éjszaki életmódot folytatnak, csak estefelé merészkednek ki odújukból, napközben általában alszanak. Fontos számukra, hogy meleg, száraz helyet biztosítsunk nekik. A csincsillák igen tiszta állatok, hangot ritkán adnak, általában teljesen csendesek.
Az automata etető és itató berendezésekkel egy-két napra egyedül lehet őket hagyni. Eledelnek ideális a kisállat üzletekben kapható, csincsilláknak való száraztáp, melyet réti szénával érdemes kiegészíteni.

A csincsillák kiváló társai az egyedül élő embereknek, de ideális társai lehetnek az elfoglalt szülők gyermekeinek is. A gyerekek nagyon élvezik a csincsillák játékosságát, de ne feledjük, az aktív élet számukra csak naplemente után kezdődik.
Az éjjeli bóklászásuk során gyakran zajt csapnak, ami felébresztheti a család tagjait.

Azoknak, akik nincsenek esténként otthon, nem ajánlható jó szívvel a csincsilla tartása. Azok az állatok, amelyeket gyakran hagynak egyedül, kezelhetetlenné, "bosszúállóvá" válhatnak.